Az általános zenetörténet tantárgy mindenekelőtt a nyugati civilizáció zenéjének legfontosabb korszakaival, irányzataival, stílusaival, műfajaival, alkotóival és műveivel, előadóművészetével illetve zenei életével ismerteti meg a hallgatót. Csak érintőleg foglalkozik más (keleti, afrikai) kultúrák zenéjével, népzenével, jazzel illetve a magyar zenével – ez utóbbi történetének részletesebb bemutatása a magyar zenetörténet tárgy feladata. A tanárnak minden szemeszterben fel kell mutatnia a változások fő tendenciáit, azok vélhető okait, társadalmi-történelmi-társművészeti hátterét, anélkül azonban, hogy a zenetörténeti eseményeket egyszerű „fejlődéstörténetként” értelmezné.
Miután egyelőre nem áll rendelkezésre elfogadható, korszerű, a zenetörténet egészét vagy legalább nagyobb részeit átfogó magyar nyelvű tankönyv, illetve jegyzet, a tanár feladata, hogy olvasmányokat, könyveket, esetleg könyvekből fejezeteket jelöljön ki, amelyekből a hallgató – órákon készített jegyzetei mellett - a vizsgára készülhet. Az egyes tárgyköröknél tájékoztató jelleggel adjuk meg a legfontosabb magyar nyelvű szakirodalmat (mindig a magyar kiadás dátumával, s csak a legfontosabb adatokra szorítkozva). Minden szemeszternél használható könyv (bár fenntartásokkal): Schonberg, H. C: A nagy zeneszerzők élete, Bp, 1998.
I. A zene keletkezésével kapcsolatos elméletek; az ókori kultúrák zenéje, részletesebben az ókori görög zene; a kereszténység zenéje; a középkori világi zene; az európai többszólamúság kialakulása (a 16. század zenéjéig).
Ajánlott szakirodalom:
Kárpáti János: Kelet zenéje. Bp, 1981
Dobszay László: A gregorián kézikönyve. Bp, 1993
Mezey János: Korai polifónia. Bp, 1997
Gülke, Peter: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. Bp, 1979
Brown, Howard M: A reneszánsz zenéje. Bp, 1981
II. A barokk zene; az opera, oratórium, kantáta kialakulása és első jelentős alkotásai.
Ajánlott szakirodalom:
Palisca, C. V.: Barokk zene. Bp, 1976
Wolff, Chr: Bach. Bp, 2004
Wolff, Chr, etc: A Bach család. Grove monográfiák. Bp, 1989
Dean, V: Händel. Grove. Bp, 1987
Talbot, M, etc: Olasz barokk mesterek. Grove. Bp, 1990
III. A klasszika előzményei; a zenekari szimfónia és a vonósnégyes kialakulása; Haydn, Mozart és Beethoven művészete; az opera 18. századi története.
Ajánlott szakirodalom:
Geiringer, C: Joseph Haydn. Bp, 1970
Robbins Landon, H. C.: Mozart utolsó éve. Bp, 2001
Sadie, S: Mozart. Grove. Bp, 1987
Kerman, J – Tyson, A: Beethoven. Grove. Bp, 1986
Mozart Breviárium. Összeállította és ford. Kovács János. Bp, 1974
IV. A Lied-műfaj kialakulása, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin stb. művészete, a szimfonikus költemény kialakulása, Berlioz és Liszt zenéje (kivéve az utóbbi magyaros műveit – ezek a magyar zenetörténet során tárgyalandók), a 19. századi opera (elsősorban az olasz és német opera) története.
Ajánlott szakirodalom:
Hamburger Klára: Liszt. Bp, 1980
Hamburger Klára: Liszt Kalauz. Bp, 1986
Fischer-Dieskau, D: A Schubert-dalok nyomában. Bp, 1975
Kroó György: Berlioz. Bp, 1980
Dahlhaus, C - Deathridge, J: Wagner. Grove. Bp, 1988
Várnai Péter: Verdi Opera Kalauz. Bp, 1978
V. A 19. század utolsó évtizedeitől a századforduló, illetve a 20. század egyes mesterei: pl. Muszorgszkij, Brahms, Bruckner, Puccini, Mahler, Richard Strauss, Debussy, Ravel, Satie; a francia Hatok munkássága.
Ajánlott szakirodalom:
Erhard, L: Brahms. Bp, 1978
Blaukopf, K: Gustav Mahler. Bp, 1973
Ujfalussy József: Debussy. Bp, 1959
Batta András: R. Strauss. Bp, 1984
Szőllősy András: Arthur Honegger. Bp, 1980
VI. A 20. századi zene irányzatai, mesterei, a legfontosabb műveik (bécsi iskola, neo-stílusok, Stravinsky, szovjet-orosz zene, Messiaen, Ives, Varese, a második világháború utáni főbb irányzatok: szerializmus, elektronika, aleatória, Cage, lengyel iskola). Noha Bartók számos összefüggésben szóba kerül e szemeszter során, az ő munkásságának bemutatása (így például népzenegyűjtése, tudományos tevékenysége) jórészt a magyar zenetörténet keretei közt történik.
Ajánlott szakirodalom:
White, E. W: Stravinsky. Bp, 1976
Stravinsky, I – Craft, R: Beszélgetések. Bp, 1987
Sosztakovics, D: Testamentum. Bp, 1997
Arnold Schoenberg levelei. Ford.: Tallián Tibor. Bp, 1974
Webern, A: Előadások, írások, levelek. Válogatta és szerk. Wilheim András. Bp, 1983
Számonkérés módja:
1-5. szemeszter során kollokvium (írásbeli teszt és szóbeli felelet, 5-fokozatú osztályzat e kettő átlaga alapján). A tanulmányok végén szigorlat.
